A Nádasdy huszárezred története 1688-1849

 

 

A huszárezredet I. Lipót (uralkodott: 1657—1705) német-római császár és magyar király engedélye alapján,gróf Czobor Ádám császári tábornok, az ország egyik leggazdagabb főura alapította, 1688-ban. A legénységet a felvidékről Léva, Nyitra, Vágsellye, Sempte környékéről toborozták. Az ezred alapját gróf Czobor Ádám és két veje, gróf Pálffy János és gróf Kollonics Ádám birtokain élők adták.

Az ezred 1689. augusztus 16-án került hadrendbe. Az alapító gróf, az ezredtulajdonosi címet s kötelezettségeket vejére, erdődi és királyfalvi gróf PálffyJános ezredesre (Vöröskő, 1663. augusztus 20.—Pozsony, 1751. március 24.) bízta, aki egyben az ezred parancsnoka is lett. A huszárok a felállításkor sárgás színű bőrdolmányt, fehér mentét, Vörös süveget és nadrágot viseltek. Karddal, pisztollyal, puskával szerelték fel őket. Az 1688. évet tekintik a reguláris magyar huszárság születési dátumának.

1690-től részt vettek a török elleni harcokban, melyben a lovas rohamok és ütközetek mellett portyázó, felderítő feladatokat is elláttak.

Az ezred részt vett a spanyol örökösödési háborúban, az itáliai harcokban.

Az ezrednek fennállása során számos tulajdonosa volt.  Későbbi örökös tulajdonosa, gróf Nádasdy Ferenc (Regede, 1708. október 27.- Károlyváros, 1783. március 22.) 1741. szeptember 10.-én a bajorok, franciák, poroszok elleni hadjáratokban szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréseként dandárparancsnoki kinevezése mellett, 1741. december 4-én külön elismerésként kapta meg a tulajdonosi tisztséget.

Az első sziléziai háborúban (1741) az ezred, az ezredtulajdonos gróf Nádasdy Ferenc által vezetett hadosztályba kapott beosztást és jelentős szerepet játszottak a fényes kolini győzelem kivívásában.

A kolini csata napja lett az ezrednap (1757. június 18.), amit minden évben megünnepeltek és méltóan megemlékeztek a győztesekről, az elődök hősi tettéről.

Az ezred az 1848-as szabadságharcban:

1948. szeptember 1.-én a Batthyány-kormánykövetelésére a huszárezred Galíciából áttelepült Körmendre, majd részt vettek a feldunai hadtest északi áttörésében, a branyiszkói, a mezőkövesdi ütközetben. A dicsőséges tavaszi hadjáratban Nagysallónál, Hatvannál, Komáromnál, a nyári hadjárat során Győrnél, Szőnynél, Komáromnál harcoltak. Résztvevői voltak, a Komáromtól Aradra történő átvonulásnak, az oroszok elleni ütközeteknek. A fegyvert Világosnál tették le. A szabadságharc leverése után az ezredet átszervezték. Az ezredtulajdonosi tisztet herceg Franz Liechtenstein (Bécs, 1802. február 25- Bécs, 1887. március 31) kapta. Az átszervezés során a huszárok Grázban és környékén állomásoztak. A toborzást Buda, Komárom, majd 1860-tól Győr, Székesfehérvár, Esztergom, Komárom területéről folytatták. Grazból Csehországba – Bneschau, Austerlitz, Pardubitz- kerültek.

Ez az ezred, túlélve a történelem viharait, fennmaradt a Habsburg birodalom bukásáig, fennállása során az 1914-es I. világháború kezdetéig, Európa harcmezőin hatvanhat esetben vett részt különböző ütközetekben.