A limanowai csata

 

 

1914-ben megkezdődött a nagy háború! A császári és királyi 9. lovasezredet a császári és királyi 10. 13. és a 12. ulánusezreddel vonták össze a 10. lovashadosztályba. Így indultak Galíciába. Itt csatlakoztak a 3. honvéd huszárezred két zászlóaljához, valamint a 10. honvéd gyalogezredhez.
Feladatuk: megállítani és visszaverni az orosz hadsereg vonulását és támadását.
December 9.-én az orosz csapatok támadást indítottak a gyengén felszerelt tüzérség nélküli, kevés lőszerrel ellátott lengyel véderő ellen. Ezt a támadást csak a 10. Honvéd gyalogezred támogatásával tudták visszaverni.
December 10-én az orosz 3. hadsereg váratlan ellentámadást hajtott végre, mely sikeres ugyan, de kihasználatlan maradt. Annál veszélyesebb volt az orosz VIII. hadtest ismétlődő támadásai Rrzegovina-Limanova-i utat tartó vékony vonal a Jabloniec-hágó ellen. Ide szorult mindenki, aki a környéken volt: a Nádasdy huszárok, a 10-es huszárok, a jász-kun huszárok, a 3-as szegedi honvédhuszárok és más gyalogos, kiegészítő egységek. „A harc december 11-én a hajnali és reggeli órákban érte el tetőpontját, s a gyalogosan küzdő osztrák–magyar lovasság legmaradandóbb emlékű fegyverténye volt.” Az állásokból elözönlő oroszokat egy pusztító erejű ellentámadással szorítják ki a huszárok, és kergették őket, míg csak az orosz tartalék állásaiból tüzet nem kaptak. Szurony nem lévén maradt a puskatus, néhányan csákány és balta után nyúltak, egy Bauer Gyula nevű huszárfőhadnagy hosszúnyelű ásót forgatott a legnagyobb orosz tumultusban. A támadást Muhr Ottmár a 9. lovasezred ezredese vezette, aki a csata során hősi halált halt. Ez az önfeláldozó kitartás tette lehetővé, hogy a később érkező monarchiás alakulatok harapófogó hadművelettel megakadályozzák, hogy az orosz főerő Európa felé vonuljon. A huszárok kiemelkedő hősiességről és bátorságról tettek tanúbizonyságot, amit a magyar történelem hasábjain arany betűkkel írtak be.
Sopronban 1924. december 14. –én a limanowai csata emléknapján leplezték le az első világháborúban elesett Nádasdy huszárok emlékművét.
A tiszteletükre emelt emlékművön a következő idézet olvasható:
”1914. december 11-én ezredes urunkkal együtt halt huszárok drága vérének, kemény öklének, szótlan magyar hűségének emlékére”