A 9. huszárezred Sopronban 1884-1914

 

 

Az ezredet Sopronba érkezésekor a vármegye és a város vezetői ünnepélyesen fogadták. Elfoglalták a császári és királyi 2. dragonyos ezred elvonulása után kiürített (két évvel korábban, 1882-ben átadott) laktanyát.

Az ezred fennállása során a huszárok öltözete és fegyverzete többször változott. Sopronba vezénylésükkor ahuszárok fehér színű csákót viseltek, fekete lószőrforgóval, a csákón osztrák sassal. A mente, attila sötétkék, a gomb színe fehér, a nadrág buzérvörös volt. A mentét fekete színű prém díszítette. A rendfokozatokat a galléron hordták.
Ferenc József osztrák császár és magyar király 1888-ban kiadott hadiparancsában „örökös tulajdonosi” (névadó) címet létesített több lovas és gyalogos ezred részére, és a Birodalom neves, régi hadvezéreinek nevét adományozta számukra. A 9. huszárezred részére a Nádasdy nevet adományozta gróf Nádasdy Ferenc tábornagyról, aki 1741-1783 között volt ezredtulajdonos. Az ezredparancsnoki tisztet olyan jeles személyiségek is betöltötték, mint Ferenc Ferdinánd Főherceg (1890-1892) és Ottó Ferenc József Főherceg (1893-1896).
A huszárélet a béke idején sem volt könnyű. A huszár a fegyverén, felszerelésén kívül a lovát is gondozta. A lovas alakulatok hajnali négy órakor keltek. Az érkező huszárok átvették az abrakot, utána itatás, lóápolás, istállótakarítás, majd mentek a gyakorlótérre. Természetesen a gyalogos képzés sem maradt el. Itt elsősorban a ló nélküli katonai ismereteket oktatták: öltözködés, megjelenés, tiszteletadás.
A huszárezred a Sopronban töltött 30 év alatt a városi élet része lett. A parancsnokok, a tisztek és természetesen a legénység is együtt élt a város polgáraival. A huszároknak Sopron a második lakhelyévé vált. A városi ünnepeken a huszárezred rendszeresen kivonult. A huszárok ünnepi megmozdulásai, az évről évre megrendezett rangos lóversenyek színesítették a város életet. A Kaszinó összes termeiben megrendezett tiszti bál a város legkiemelkedőbb társasági eseménye volt, melyen a helyi előkelőségeknek a megjelenése szinte kötelezővé vált.
A császári és királyi közös hadügyminisztérium az 1912. évi csapatmozgásokról kiadott parancsában a 9. Nádasdy huszárezredet Mittrovica-Ruma városokba vezényelte. Több napon keresztül tartott a kivonulás, a távozókat a 48. gyalogezred zenekara kísérte a városhatárig.
Az ezred az első világháború kezdetéig a déli területen tartózkodott.

Az ezred az első világháborúban:

1914. augusztus 18.-án vonaton Zágráb, Pragerhof, Graz, Wien, Krakkó, Ternow, Jaroszlaw útvonalon Olessycére érkeztek. Innen már lovon indultak, és mint a császári és királyi 10. lovashadosztály élezrede érkeztek Tarnoszyba.Az orosz fronton a folyamatos első vonalbeli ütközetekben az ezred nagy veszteségeket szenvedett.  A különböző ütközetek közül katonai szempontból az 1914. december 11-én Limanowánál megvívott ütközet hozta a legjelentősebb sikereket, amikor a huszárok sikerrel tartóztatták fel az előre nyomuló orosz erőket. Az ütközetben hősi halált halt az ezred parancsnoka Muhr Ottmár ezredes valamint további 5 tiszt és 40 huszár. A császári és királyi 9. huszár ezred a parancs szerint tovább vonult, de hősies helytállásukért a tisztek és a huszárok kitüntetéseket vehettek át. Ütközet ütközetet követet az orosz fronton, a veszteségek csak nőttek, 1917. március 18.-án érkezett az utasítás a császári és királyi 9. lovasezred gyalogosítására. A lovakat a tüzérség vette át huszárok a lövészárkokba kényszerültek. 1918-ban az első világháború véget ért és a császári és királyi 9. Nádasdy huszárezred is megszűnt.
A háború évei alatt 28 fő huszár tiszt és több száz huszár esett el.